Az eFlower elnevezésű projektben 13 ország 36 tudósa vett részt, tanulmányuk a Nature Communications tudományos lapban jelent meg.

Eredményeik közül az egyik legmeglepőbb, hogy az első virág új modellje nem hasonlít egyetlen korábban készített modellhez sem.

Az új kutatás szerint a virágok őse erősen szimmetrikus és kétivarú volt, vagyis mind női (termőlevél), mind hím (porzószál) ivarlevelekkel, valamint több koncentrikus kört alkotó sziromhármassal rendelkezett.

Ma a virágok mintegy 20 százalékának van hasonlóan három sziromleveles körökből álló pártája, a liliomféléknek két körből, a magnóliaféléknek háromból áll.

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a virágok ősének minden szerve spirális elrendeződést mutatott.

"Meglepett a végső eredmény, ami kérdésessé tesz mindent, amit korábban a virágok evolúciójáról tudtunk és tanítottunk" - idézte Jürg Schönenbergert, a Bécsi Egyetem professzorát, a kutatás egyik koordinátorát a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A projektben soha nem látott nemzetközi együttműködés keretében vetették össze első ízben a virágok szerkezetéről szóló információkat a virágos növények génelemzésen alapuló evolúciós fájának legfrissebb adataival.

A virágos növények legalább 300 ezer faja a legnagyobb változatosságot mutató növénycsoport a földön. A táplálkozásra, gyógyításra és más emberi célokra használt növények szinte mindegyike ide tartozik, noha csak nagyjából 140 millió éve jelentek meg, a dinoszauruszok korának vége felé.

Fajaik száma azóta látványosan megsokasodott, sokáig mégsem tudtuk, pontosan hogy történt ez a diverzifikáció. A virágzó növények eredete és korai evolúciója a biológia egyik legnagyobb rejtélye maradt, az eFlower projekt elsőként keresett erre egyszerű, valószínű forgatókönyvet, ami megmagyarázza a család sokszínűségének kialakulását és megmutatja, milyen lehetett minden virág őse.