A használaton kívüli, 1991-ben a Discovery által útjára indított, korábban a felső atmoszférát kutató szerkezet tág határok között, a déli és északi 57-ik szélességi fokok között fog valahol becsapódni, ami történetesen a lakott világ nagy részét jelenti. A NASA ezzel együtt is úgy számol, hogy 1 a 3200-hoz annak az esélye, hogy valakinek baja essék - számol be a BBC.

Mindezt az Egyesült Államok űrkutatási hivatala arra alapozza, hogy a műhold nagy része elég a Föld légkörébe kerülve, ám még így is 26 olyan darabja van, ami elérheti a felszínt, ezek pedig 400-500 kilométeres körben hullhatnak alá. A kutatók csak a légkörbe lépés előtt két órával lesznek képesek pontosabban meghatározni a becsapódás helyét.

Az 1 a 3200-hoz lényegesen nagyobb kockázat, mint a NASA által elvárt 1 a 10 ezerhez, ám a szervezet emlékeztette az újságírókat, hogy még senkinek sem esett baja hasonló esetből kifolyólag. A legnagyobb földre zuhanó műhold a mostaninál 15-ször nagyobb Skylab volt 1979-ben, amely Nyugat-Ausztráliában ért földet: a NASA-nak meg kellett fizetnie eltakarítása költségeit.

A legelső földre zuhanó, ember által készített űrszerkezet a Szputnyik 2 volt: ezt 1958-ban sokan látták, miután légkörbe érése után 10 perc alatt New Yorktól egészen az Amazonasig jutott el tűzcsóvát húzva.

STOP