A közlemény szerint a két kiskunfélegyházi állományban, egy liba- és egy kacsatartó telepen megemelkedett az elpusztult állatok száma, és megjelentek a betegségre jellemző klinikai tünetek is. A megbetegedéseknél ezúttal is a H5N8 vírustörzset azonosították.

Az állategészségügyi szolgálat a fertőzött gazdaságok körül 3 kilométer sugarú védőkörzetet és 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet rendelt el. A védőkörzet Kiskunfélegyházán kívül Petőfiszállás külterületét érinti, míg a megfigyelési körzetbe Bugac, Gátér, Pálmonostora és Petőfiszállás belterülete, valamint Fülöpjakab, Jászszentlászló, Kunszállás és Tiszaalpár külterülete esik bele.

A vírus terjedésének megakadályozása érdekében a szakemberek megkezdték - állami kártalanítás mellett - a mintegy 10 ezer 500 liba és a 10 ezer 370 kacsa leölését.

A kimutatott vírustörzs megegyezik a járvány során korábban a többi állományban azonosított vírustörzzsel, ami a házi és vadon élő madarakra veszélyes, emberi megbetegedést azonban eddig még nem okozott.

A vadmadarak lehetséges fertőzésközvetítő szerepe miatt Bognár Lajos országos főállatorvos már 2016 novemberében, a betegség első megjelenésénél elrendelte a baromfik fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen történő etetését és itatását, valamint a takarmány zárt, fedett helyen tárolását. Emellett továbbra is érvényes az év eleji határozata, ami előírja a baromfik zártan tartását az ország teljes területén.

A H5N8-as vírustörzs jelenlétét kimutatták már Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Angliában, Spanyolországban, Szerbiában, Macedóniában, Magyarországon, Franciaországban és a skandináv országokban is.