Hangsúlyozta Lev Szavatjugin, a szentpétervári északi- és déli-sarkvidéki kutatóintézet osztályvezetője annak kapcsán, hogy orosz kutatók több mint két évtizednyi fúrás után elérték az Antarktiszon a Vosztok gigantikus édesvízi tavat, amelyet csaknem négy kilométeres jégréteg zár el a külvilágtól.

Szavatjugin, aki részt vett az expedíció előkészítésében, elmondta, „eredeti” baktériumokat remélnek felfedezni, amelyek révén többet megtudhatnak az élet keletkezéséről a Földön. „Az ismeretlennel készülünk találkozni” – hangoztatta.

A Vosztok-tó elérése élénk érdeklődést váltott ki világszerte, a tudósok reményei szerint a kutatások során olyan életformákat ismerhetnek meg, amelyek még a jégkorszak előtt léteztek. A tó révén arról is elképzelést nyerhetnek, hogy milyenek lehetnek az életfeltételek a Mars sarkvidéki jégsapkái alatt, valamint Jupiter jeges holdján, az Európén. „Látnunk kell, hogy mit rejt a tó, mielőtt űrmissziókat indítanánk az Európére” – magyarázta Szavatjugin.

A projekt mindazonáltal komoly aggodalmakat kelt, sokan úgy vélik, hogy a fúrás során felhasznált 66 tonna síkosító és fagyállóanyag szennyezhette a tavat. Az orosz kutatók szerint azonban a fúrófej csupán könnyedén érintette a felszínt, ráadásul a berendezés által keltett nyomás hatására felcsapódó víz azonnal megfagyott, jégbe zárva a toxikus vegyületeket.

A kutatások decemberben folytatódnak, amikor újra beköszönt az antarktiszi nyár.

„A tó gyökeresen átalakíthatja az életről szóló elképzeléseinket” – hangsúlyozta Waleed Abdalati, a NASA vezető kutatója.

A Vosztok a legnagyobb a hatodik kontinens eddig feltérképezett jégalatti tavai közül. Orosz és brit kutatók fedezték fel 1994-ben a 250 kilométer hosszú és 50 kilométer széles képződményt, amelyet közel négy kilométer vastagságú jégpáncél fed. A mérések során kiderült, hogy a Vosztok-tó körülbelül 12 500 köbkilométer vizet tartalmaz.