Ivan Rudik, az ithacai Cornell Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények fontos egészségi kérdéseket vetnek fel a parkok látogatóira vonatkozóan. Az ózonszennyezettségnek való kitettség ugyanis irritálhatja az ember orrát, torkát, mellkasi fájdalomhoz vezethet, és felerősítheti például az asztma tüneteit - írta a nature.com.

Az ózon fő forrásai az iparból és közlekedésből származó gázok. UV-sugárzás hatására a nitrogén-oxidok és a szénhidrogén ózonná alakulnak. A földközeli rétegekben az ózon az emberi egészségre és az ökoszisztémára is káros hatással van. A troposzférában, azaz a légkör legalsó rétegében üvegházhatású gázként működik. Ha már létrejött, hatása akár hetekig is megmarad, a szél pedig nagy távolságokra is elszállítja.

Rudik és kollégái az Egyesült Államok 33 nemzeti parkjára és 20 nagyvárosára kiterjedően hasonlították össze az ózonkoncentrációt az 1990 és 2014 közötti időszakot vizsgálva.

Az olyan befolyásoló tényezők, mint az időjárás és az adott évszak figyelembevételével a kutatók arra jutottak, hogy a parkokban és a városokban hasonló mértékű a levegő szennyezettsége.

A 2000-es év előtt az ózonkoncentráció nyaranta növekedett a parkokban, mielőtt csökkeni kezdett. A kutatók szerint azonban a csökkenés mértéke kifejezetten szerény volt a városokban tapasztalthoz képest. A szakemberek nem tudják, hogy mi állhat ennek a hátterében.

„Ez olyasvalami, amire egyáltalán nem számítottam” - mondta Rudik utalva arra, hogy az úgynevezett Tiszta Levegő Törvény (Clean Air Act) 1970-es módosításának hatására általánosságban véve tisztább lett a levegő szerte az országban.

Noha az amerikai nemzeti parkokat felügyelő kormányhivatal (National Park Service) 2008 óta követi nyomon a nemzeti parkok feletti ózonkoncentrációt, a mostani tanulmány eredményeit nem kommentálta.