- áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban bemutatott, soron kívül összeállított és jelentősen rontott térségi előrejelzésében.

A bank ugyanakkor a régió EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon az átlagnál számottevően jobb teljesítményt vár.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 16 oldalas prognóziscsomagja szerint a bank teljes működési térségének átlagos gazdasági növekedése az idén mindössze 1,7 százalékos lesz a tavaly elért 6,6 százalékos bővülés után.

Ez azt jelenti, hogy az EBRD az előző, novemberben kiadott előrejelzéséhez képest 2,5 százalékponttal rontotta a tevékenységi régiójára szóló idei egész éves növekedési becslését.

A bank ugyanakkor a közép-európai és balti EU-gazdaságokban így is 3,4 százalékos - vagyis a teljes működési térség átlagát kétszeresen meghaladó - növekedést valószínűsít 2022-re, bár ez is 1,3 százalékponttal rontott prognózis a novemberi becsléshez képest.

Az EBRD módosított csütörtöki előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,5 százalékkal - az előző prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabban - növekedhet.

A londoni fejlesztési pénzintézet ugyanakkor az egykori szovjet térséghez tartozó kelet-európai és kaukázusi gazdaságokban 11,8 százalékos GDP-zuhanást jósol 2022-re. Ez az előző EBRD-előrejelzésnél 15,5 százalékponttal rosszabb becslés.

Ennek elsődleges oka az, hogy az ukrán hazai össztermék az EBRD új előrejelzése szerint az idén 20 százalékkal zuhan. A bank a novemberi térségi jelentéshez képest 23,5 százalékponttal rontotta az ukrán gazdaság idei teljesítményére szóló prognózisát.

Az EBRD hangsúlyozza csütörtöki tanulmányában, hogy azok az ukrajnai térségek, amelyekben a háborús cselekmények zajlanak, az ukrán hazai össztermék 60 százalékát állítják elő, és az ukrán üzleti vállalkozások 30 százaléka leállította tevékenységét.

Az EBRD szerint a működési térség bankrendszereinek oroszországi kitettsége mérsékelt, bár ez alól kivétel az OTP, amely tavalyi eredményének 7 százalékát az orosz piacon érte el.

Az EBRD az orosz gazdaságban az idén 10 százalék körüli visszaesést vár. A bank közölte: véleménye szerint az Oroszország elleni szankciók feloldása belátható időn belül nem várható, így jövőre is stagnálás valószínű az orosz gazdaságban.

A londoni elemzői közösségben vannak ennél is sokkal borúlátóbb előrejelzések az orosz gazdaság várható visszaesésére.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék az idei év egészében 12 százalékkal zuhan.

A cégnek ugyanakkor van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz nyersolaj- és földgázexport.

A Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, és a rubel árfolyama 200 rubel/dollárra gyengülne.

A csütörtöki EBRD-jelentés ugyanakkor jövőre meredek ívű visszalendülést valószínűsít a bank működési térségének gazdaságaiban.

Az előrejelzés szerint a pénzintézet tevékenységi régiójában átlagosan 5 százalékos, Magyarországon 4,5 százalékos, Ukrajnában 23 százalékos GDP-növekedés várható 2023-ban.

Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor: ennek a várakozásnak az alapja az a feltételezés, hogy a következő két hónapban sikerül tűzszüneti megállapodást elérni, és ezután nem sokkal jelentős újjáépítési munkálatok kezdődnek Ukrajnában, amelyek révén az ukrán hazai össztermék 2023 végére megközelíti - bár még nem éri el - a háború előtti szintet.

Az EBRD hangsúlyozza azonban azt is, hogy ezeket az előrejelzéseket komoly lefelé ható kockázatok terhelik abban az esetben, ha az ellenségeskedések eszkalálódnak, vagy ha korlátozzák az orosz földgáz és egyéb nyersanyagok exportját.